TOP vizsgahibák tűzvédelmi számításoknál

A tűzvédelmi előadói/főelőadói vizsgán sokszor nem az a gond, hogy "nem tudod", hanem az, hogy egy apró logikai vagy mértékegység-hiba miatt az egész feladat elcsúszik. Ebben a cikkben összeszedtem a leggyakoribb vizsgahibákat, és mindegyikhez adok egy gyors, vizsgán is használható ellenszert – TvMI szerinti fogalmakkal és "vizsga-biztos" megfogalmazással.

A cél: ne pontokat veszíts, hanem pontokat szerezz és sikeres legyen a vizsgád.

1) Rossz alap: kockázati osztály / mértékadó kockázat elnézése

Mi történik ilyenkor? Már az elején rossz kategóriából indulsz.

Kötelező sorrend:
rendeltetés → kockázati egység → kockázati osztály → mértékadó kockázat → csak utána számítás

Vizsgatipp: ezt a sorrendet írd ki a lap tetejére, és pipáld végig.

Magyarázat:

Az OTSZ szerint a kockázat megállapításához előbb meg kell határozni a kockázati egységeket és azok kockázati osztályait, és csak azt követően az épület mértékadó kockázati osztályát.

Rendeltetés: A TvMI rögzíti, hogy a kockázati osztály megállapításáért felelős személy a tervezett/meglévő funkciók alapterületi arányai alapján meghatározza a kockázati egységeket, alaprendeltetésüket és kiterjedésüket.

Kockázati egység: Az OTSZ felsorolja, hogy a kockázati egység mi lehet (pl. önálló rendeltetési egység, szomszédos egységek csoportja a 11. § szerint stb.). 

A TvMI külön kiemeli: meglévő épületnél/bővítésnél a kockázati egységeket és a mértékadó kockázati osztályt is konzisztens tűzvédelmi koncepcióban kell kezelni (tehát nem "kiragadva" csak a számítást).

Kockázati osztály meghatározás: Az OTSZ megadja, hogy a kockázati egység kockázati osztályát mely esetben mely táblázatok / szabályok alapján kell meghatározni. 

A TvMI pedig rögzíti, hogy a kockázati osztály megállapítása az OTSZ 12. § alapján akkor megfelelő, ha a TvMI-ben megadott lépések/táblázatok szerint történik.

Nagyon gyakori vizsgabuktató: vegyes rendeltetésnél nem a legszigorúbbat veszik. A TvMI kimondja: vegyes alaprendeltetésű kockázati egységnél a külön-külön megállapított kockázatok közül a legszigorúbb adja a kockázati egység kockázati osztályát. 

Mértékadó kockázati osztály: Az OTSZ definíció szerint a mértékadó kockázati osztály az építmény/önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, ami megegyezik a kockázati egységek közül a legszigorúbbal. 

Ugyanezt a 12. § (3) bekezdés is leírja (és még minimum-szinteket is kapcsol bizonyos szintszámokhoz).

2) Tűzszakasz és kockázati egység összekeverése

Mi történik ilyenkor? Rossz területet hasonlítasz határértékhez, ezért a végkövetkeztetés is hibás lesz.

Megoldás: a feladat elején írd ki külön:

• kockázati egység (kockázat alapján értelmezett egység)

• tűzszakasz (tűzgátló szerkezetekkel határolt egység / egységek csoportja)

Miért fontos? Ha ezt nem választod szét, könnyű "jó módszerrel rossz területet" számolni.

Magyarázat:

• Kockázati egység: olyan helyiségek összessége, amelyekben a kockázatot az ott tartózkodók, az anyagok/technológia és a rendeltetés jellemzői alapján kell megítélni (tehát kockázati logika). 

• Tűzszakasz: az épületnek az a része, amit tűzgátló szerkezetekkel és tűzterjedés elleni határoló felületekkel választanak le (tehát tűzterjedés-gátlási logika). 

Lényeg: a kockázati egység nem ugyanaz, mint a tűzszakasz – még ha sokszor fedésben is lehetnek.

Mi történik, ha összekevered?

Ha a tűzszakasz területét hasonlítod egy olyan határértékhez, ami valójában kockázati egységre vonatkozik (vagy fordítva), akkor:

• rossz területből indulsz,

• emiatt rossz követelményt "igazolsz",

• és a végkövetkeztetésed (megfelel / nem felel meg) is hibás lesz.

Ez tipikusan az a hiba, amikor "jó módszerrel rossz adatot" számolsz.

TvMI-s kiegészítés: a kapcsolatuk összefügg, de nem azonos

A kockázati egységet úgy kell megtervezni, hogy ne nyúljon át telekhatáron, és lehetőleg ne terjedjen ki több épületre/önálló épületrészre.

Ugyanakkor a TvMI azt is rögzíti, hogy tűztávolságon belüli épületek akár képezhetnek egy tűzszakaszt és egyúttal egy kockázati egységet is, ha a vonatkozó előírások (pl. megengedett tűzszakasz méret) ezt lehetővé teszik.

Vizsgán ebből ez a "csapda": attól, hogy lehetnek azonosak, még nem automatikusan azok.

3) Mértékadó tűzszakasz rossz kiválasztása (oltóvíznél)

Mi történik ilyenkor? Nem a legnagyobb igényű tűzszakaszt veszed figyelembe → pontvesztés jár.

Megoldás: (Tedd fel magadnak ezt a  kérdést):
"Melyik tűzszakasz adja a legnagyobb oltóvíz igényt?" → az lesz a mértékadó.

Vizsgatipp: ha több tűzszakasz van, mindig írd le egy sorban:
"Mértékadó tűzszakasz: …, mert ez adja a legnagyobb igényt."

Magyarázat:

Az OTSZ fogalom meghatározása szerint mértékadó tűzszakasz az a tűzszakasz, amelyhez a legnagyobb oltóvíz igény tartozik. 
Vagyis nem "érzésre", és nem automatikusan a "legnagyobb alapterületű", hanem amelyikre a számítás végén a legnagyobb szükséges oltóvíz jön ki.

Mi történik, ha rosszul választod ki?

• Rosszul veszed fel az oltóvíz-intenzitást (mert rossz tűzszakasz alapterületéből indulsz).

• Vagy rossz időtartamot alkalmazol (mert az időtartam a mértékadó tűzszakaszt befogadó kockázati egység kockázati osztályához kötött). 

• Emiatt a végén a "megfelel / nem felel meg" döntés is rossz lehet.

  Vizsgatipp:

  1) Írd fel az összes tűzszakaszt és az "alapterületet" OTSZ szerint:

  Az OTSZ kimondja, hogy az oltóvíz-intenzitás meghatározásakor a mértékadó tűzszakasz alapterületét kell figyelembe venni, és épületen belül az alapterületet főszabályként a tűzszakasz által érintett szintek alapterületeinek összegeként kell érteni.

  2) Intenzitás kiválasztása a 8. melléklet táblázatából

  Az oltóvíz-intenzitást az OTSZ 8. melléklet 1. táblázata alapján kell felvenni a mértékadó tűzszakasz alapterületéhez és a kockázati osztályhoz igazítva.

  3) Időtartam kiválasztása a kockázati osztály alapján

  Az OTSZ rögzíti a szükséges oltóvíz biztosításának időtartamát is; ez a mértékadó tűzszakaszt befogadó kockázati egység kockázati osztályától függ (NAK/AK/KK/MK szerinti percek).

  4) Számold ki mindegyik tűzszakasz "összes" igényét, és amelyik a legnagyobb → az a mértékadó

  A gyakorlatban ez tipikusan azt jelenti, hogy mindegyik tűzszakaszra felveszed az intenzitást (a terület alapján) és hozzárendeled az időtartamot (a befogadó kockázati egység kockázati osztálya alapján), majd a legnagyobb igényű lesz a mértékadó. Ez pontosan összhangban van a fogalmi definícióval ("legnagyobb oltóvíz igény"). 

  TvMI (ha vízkivétel/hozzáférhetőség érvelés kell): TvMI 4.3:2022.06.13, pl. 6.4. pont (akadálytalan vízkivétel teljesülésének értelmezése)

  OTSZ: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 8. melléklet 1. táblázat (alap oltóvíz-intenzitás) 

  OTSZ: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 72. § (7)–(8) (max. 70%-ig csökkenthető, feltételek + kizárás) 

  
  

  
  

4) Kiürítésnél rossz terület a létszámsűrűséghez

Mi történik ilyenkor? A teljes alapterületet számolod, pedig nem mind számítható be.

Megoldás: csak a közlekedésre, mozgásra alkalmas – akadályoktól mentes – területet vedd figyelembe, és ezt mindig írd le 1 mondatban.

Példa "vizsgás mondat":
"A létszám meghatározásához az akadályoktól mentes, kiürítési útvonalhoz kapcsolódó területet vettem figyelembe."

Magyarázat:

Mi történik ennél a hibánál?

A létszámsűrűséget (D) sokan a teljes alapterületből számolják, pedig a TvMI szerint a létszámsűrűség alapja nem a teljes helyiség, hanem csak az a rész, ami kiürítési útvonalként használható és erre tervezett.

Ez összhangban van az OTSZ fogalmával is: a kiürítésre szolgáló útvonal egy tervezetten bejárt útvonal, tehát a számításnak is a ténylegesen "kiürítésre használt/tervezett" részre kell épülnie.

Mi a helyes elv TvMI szerint?

A TvMI a létszámsűrűséget így definiálja, és megadja a képletet is:
D = N / A, ahol A a vizsgált helyiség "szabad szélességgel figyelembe vett" alapterülete.

A lényegi kitétel a megjegyzésben van:

• a kiürítés ideje alatt átmenő (áthaladó) létszámot is figyelembe kell venni (nem csak azt, aki ott "tartózkodik"),

• és a területbe csak a kiürítési mozgást lehetővé tevő, akadályoktól mentes részt lehet beszámítani.

• ezért nem számítható be:

  • raktározásra kijelölt terület,

  • berendezésekkel/gépekkel elfoglalt területek (pl. széksorok, boxok),

  • valamint az 1,90 m szabad belmagasság alatti területek.

    OTSZ: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 8. melléklet 1. táblázat (az intenzitás konkrét értéke)

    OTSZ: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 72. § (3) (folyamatos biztosítás időtartama KO szerint) 

    OTSZ: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 72. § (1) (intenzitás a 8. melléklet 1. táblázat alapján) 

    TvMI 2.6:2025.02.01 – Kiürítés (a kiürítési számítási mellékletek/eljárások a TvMI-ben vannak).
    

    
    

    
    

5) A legkedvezőtlenebb kiürítési útvonal elnézése

Mi történik ilyenkor? Rossz útvonalhossz / rossz "szűk keresztmetszet" kerül bele a feladatba így tehát → rossz lesz kiürítési idő.

Megoldás:

1. jelöld ki előbb az útvonalakat: A, B, C…

2. válaszd mértékadónak azt, amelyik a legkedvezőtlenebb (pl. leghosszabb útvonal, legszűkebb szakasz, legrosszabb átbocsátóképesség)

Magyarázat:

Mi kerül elrontásra ilyenkor?

A "kiürítésre szolgáló útvonal" az OTSZ szerint a kiürítés közben tervezetten bejárt útvonal, ami magába foglalja az első szakaszt (helyiség/helyiségcsoport elhagyása a menekülési útvonal eléréséig) és a második szakaszt (menekülési útvonal a biztonságos térig). 
Ha rossz útvonalhosszt vagy rossz "szűkületet" veszel figyelembe, akkor nem a legkedvezőtlenebb (legnagyobb időt adó) útvonalra számolsz → hibás lesz a kiürítési idő.

Mi számít "legkedvezőtlenebbnek" a TvMI logikája alapján?

A TvMI a "mértékadó" útvonal kiválasztását valójában a képletekbe építi:

A) Ha útvonalhossz alapján számolsz (t₂a)

A TvMI szerint a helyiségcsoport kiürítési idejénél az számít mértékadónak,

• amelyik a legtávolabbi kijárattól a menekülési útvonal/biztonságos tér kijáratáig vett útvonalhosszal,

• és az ahhoz tartozó helyiség elhagyási idővel együtt a legnagyobb t₂a értéket adja.

➡️ Ez a vizsganyelven: a leghosszabb/leglassabb összhatású útvonal adja a mértékadó időt.

B) Ha átbocsátóképesség (szűk keresztmetszet) alapján számolsz (t₂b)

A TvMI a mértékadó szűkítést is nevesíti: szerepel benne

• ty₁: a legszűkebb keresztmetszet eléréséhez szükséges idő,

• l₂szi: a számításba vett útvonal legszűkebb keresztmetszetet adó szabad szélessége,

• valamint a legszűkebb keresztmetszettől a kijáratig tartó útvonalhossz (s₂i).

➡️ Magyarul: nem elég "egy ajtót" figyelni – azt a szakaszt kell mértékadónak venni, ami a kiürítésben szűkít, torlódást okoz, és emiatt a legnagyobb idő jön ki.

6) Szélességek: névleges helyett szabad szélességgel történik a számolás (vagy fordítva)

Mi történik ilyenkor? cm ↔ m keverés, illetve a névleges szélesség kerül be, miközben a számítás a szabad szélességet kéri.

Megoldás: minden ajtóra/folyosóra külön sor:
"szabad szélesség (l_sz) = … m"

Plusz tipp: a szélességek mellé mindig írd oda az egységet (m). Ez az egyik leggyakoribb pontlevonásos hiba.

Magyarázat:

A két fogalom nem ugyanaz (és mást kell vele számolni)

NÉVLEGES SZÉLESSÉG
A TvMI szerint a névleges szélesség:

• közlekedési útvonalnál: a fizikai határok közötti távolság,

• nyílászárónál: a kereskedelmi jelölésben használt névleges méret.
  

  Javaslatok:

  1) Beléptető/forgóvilla/forgókereszt
  Csak az vehető figyelembe, ami vészesetben akadály nélküli áthaladást biztosít; amihez vészesetben is kézi beavatkozás kell, nem számítható be a szabad szélességbe.

  2) Ha egy akadály "kettévágja" a szélességet
  Ilyenkor a szabad szélesség a részek összegével egyenlő.

  3) Ajtó nyitása ne szűkítsen
  A TvMI elvárja, hogy az ajtó nyitása közben és nyitott állapotában ne szűkítse a kiürítéshez szükséges szabad szélességet.

  OTSZ esetében ugyanez a gondolat megjelenik általános szabályként is: a menekülési útvonal átbocsátóképessége nem szűkíthető a menekülést biztosító szélesség alá.

  Egységhiba (cm ↔ m) 

  A TvMI a kiürítési szélességeket [m]-ben adja meg (pl. táblázatokban is).

  Ezért vizsgán tartsd ezt a mini-átváltást fejben:

  • 80 cm = 0,80 m

  • 110 cm = 1,10 m

  • 10 mm = 0,01 m (pl. ha a képlet "mm × létszám" formában szerepel) 

    OTSZ: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 7. melléklet 2. táblázat (belmagasságfüggő normaidők + megengedett növelések, pl. hő- és füstelvezetés esetén) 

    TvMI 2.6:2025.02.01 – 4.2.3–4.2.5 (szabad szélesség, ajtóknál levonások). 

  
  

  
  

7) A kiürítési idő és a megengedett idő összecserélése (rossz következtetés)

Mi történik ilyenkor? Jó számot kapsz, csak rosszul értelmezed →pontvesztés jár.

Megoldás: (kötelező zárómondat):

• "A számított kiürítési idő ≤ megengedett kiürítési idő, ezért megfelel."

• Ha nem felel meg: ">, ezért nem megfelelő."

Vizsgatipp: ezt a mondatot írd le minden kiürítés feladat végén. Tényleg pontot ment.

Mi az elvárt a (OTSZ + TvMI szerint)?

• Kiürítési számításnál: a kiürítési normaidők (megengedett idők) teljesülését kell igazolni.

• Szimulációnál: azt kell igazolni, hogy a menekülők a kiürítés megengedett időtartamán belül, vagy – füstterjedés figyelembevételével – a menekülésre rendelkezésre álló időtartamon belül el tudják hagyni az épületet. 

• A kiürítési TvMI is ezt írja elő: a számított haladási idő (és a kapcsolódó paraméterek) nem lépheti túl a megengedett (illetve adott esetben a rendelkezésre álló) időtartamot.

  OTSZ: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 63. § + 7. melléklet 2. táblázat (amit teljesíteni kell, ehhez jön a TvMI-s számítási módszer) 

  TvMI: TvMI 2.6:2024.02.01, kiürítési számítás – [átbocsátóképesség/k-értékek] (pl. a TvMI példaként 1,2 m/min-hez kötött k-értékeket is megad egyes esetekben) 

  OTSZ 226. § (4) – tűzoltási felvonulási terület(ek) biztosítása, megközelíthetőség.

   
  

  
  

8) Hő- és füstelvezetésnél fogalmak keverése 

Mi történik ilyenkor? Összemosódnak a nyílásfelületek és emiatt rossz szám kerül a képletbe.

Megoldás: a megoldás végén legyen külön, tisztán leírva:

• geometriai nyílásfelület = …

• szabad nyílásfelület = … (ha rács, lamella, akadály csökkenti a valódi "szabad" felületet)

• hatásos nyílásfelület = szabad vagy geometriai nyílásfelület x átfolyási tényezővel (Tehát: A hatásos nyílásfelület (Aeff) az a ténylegesen átáramló térfogatot/mennyiséget (pl. füstöt) leíró méret, ami a szabad nyílásfelület (Ag) és az adott nyíláson (pl. füstnyílás, ajtó) érvényes, az áramlás minőségét (pl. örvénylést, ellenállást) figyelembe vevő átfolyási tényező (Cv) szorzata: Aeff=Ag×Cv𝐴𝑒𝑓𝑓=𝐴𝑔×𝐶𝑣

Vizsgatipp: ha a feladat "hatásos" értéket kér, mindig írd oda a szorzást is (ne csak a végeredményt).

Magyarázat:

 3 fogalom (TvMI szerint), amit külön kell választani:

1) Geometriai nyílásfelület (A_geo)

A TvMI szerint: a beépítési síkban szabaddá tett felület (tetőn elhelyezett hő- és füstelvezető szerkezetnél).

Homlokzati szerkezetnél a geometriai felület: a nyitott szárny/zsalu által a keret síkjában szabaddá tett felület.

2) Szabad nyílásfelület (A_szab)

Homlokzati hő- és füstelvezető / légpótló szerkezetnél a TvMI szerint: a levegőáramlás valós felülete, figyelembe véve az akadályokat (pl. nyitási mechanizmus, rácsok stb.).

3) Hatásos nyílásfelület (A_hat)

• Hő- és füstelvezető szerkezetnél: A_hat = A_geo × átfolyási tényező.

  ho es fust

• Homlokzati szerkezetnél: A_hat = A_szab × átfolyási tényező.

Az OTSZ ugyanezt az elvet erősíti: az átfolyási tényezőt alapvetően vizsgálattal kell megállapítani, és szabad nyílásnál bizonyos esetben normatív érték is alkalmazható. 

9) Kupolaszámításnál rossz kerekítés

Mi történik ilyenkor? kijön 3,2 → beírod 3-at → alulméretezés → hiba.

Megoldás: mindig felfelé kerekítünk, tehát írd oda:
"Kupolák száma: 3,2 → 4 db"

Magyarázat:

Miért kell felfelé kerekíteni?

A TvMI több helyen "minden megkezdett …" elv szerint határoz meg követelményeket (pl. füstszakasz alapterület növelésénél "minden megkezdett 100 m²-ként … növelni kell" – ez tipikusan felfelé kerekítést jelent, mert a "megkezdett" rész is számít).

A kupoláknál pedig a TvMI kifejezetten jelzi, hogy gyakori tervezési hiba a kupolák darabszámának helytelen meghatározása, és hangsúlyozza, hogy a minimálisan szükséges darabszámot a füstszakasz(terület) alapján meg kell határozni, és ezt a méretezés során nem szabad szem elől téveszteni.

Vizsgás mondat: (pontmentő lehet)

"A számítás 3,2 db-ot ad, ezért a minimumkövetelmény teljesítéséhez felfelé kerekítettem, így 4 db kupolát vettem figyelembe."

(Megjegyzés: a felfelé kerekítés logikája itt a minimum-elv + "megkezdett egység" típusú TvMI-s követelménykezelés, valamint a TvMI-ben kiemelt tipikus hiba elkerülése.)

10) Csökkentési tényezők

Mi történik ilyenkor? Beírnak csökkentést, de nem írják le, miért jogos → pontlevonás.

Megoldás (3 lépéses):
feltétel megnevezése → indoklás (mi alapján alkalmazható) → számítás

Vizsgatipp: egy rövid indoklás sokszor többet ér, mint még egy sor számolás.

Magyarázat:

3 vizsgabiztos lépés:

1) Feltétel megnevezése (mitől járhat csökkentés?)

Mindig írd le 1 sorban, milyen előírás szerinti feltétel teljesül.
Példa oltóvízhez: az OTSZ szerint beépített vízzel oltó berendezés (pl. sprinkler) bizonyos esetben lehetőséget ad az oltóvíz-intenzitás csökkentésére, de szabályozott módon és korláttal. 

2) Indoklás (miért alkalmazható pont itt?)

Egy mondatban írd le a konkrét feladathoz.
Példa (oltóvíz feladatnál):
"A védett szint teljes területére kiterjedő beépített vízzel oltó berendezés van, ezért az OTSZ szerinti csökkentés feltétele teljesül." 

3) Számítás (ne csak a végeredményt írd!)

Oltóvíznél az OTSZ konkrétan kimondja, hogy a csökkentés mértéke a beépített vízzel oltó berendezés vízellátásához biztosított vízmennyiség és az oltóvíz-intenzitás időtartamához szükséges vízmennyiség arányán alapul, és legfeljebb 70% lehet. 
Azt is rögzíti, hogy bizonyos esetben nem alkalmazható a csökkentés. 

Vizsgás mondat amít javaslok leírni (nagyon ajánlott):
"Csökkentést csak az OTSZ 72. § (7)–(8) szerint alkalmaztam; a csökkentés mértékét az előírt arány alapján számoltam, és nem léptem túl a 70%-os maximumot." 

11) Nem kerül leírásra a végkövetkeztetés

Mi történik ilyenkor? A vizsgán nagyon fontos, hogy kimondod-e a döntést.

Megoldás: minden feladat végére:
"Következtetés: … megfelel / nem felel meg, mert …"

Magyarázat:

Vizsgabiztos példamondatok:

A) Kiürítés (idő / úthossz)

Az OTSZ 7. melléklet 2. táblázata adja a megengedett kiürítési időtartamot. 
Példa mondat:
"Következtetés: a számított kiürítési idő t_szám = … perc ≤ a megengedett idő t_meg = … perc (OTSZ 7. mell., 2. tábl.), ezért megfelel." 
(Ha ">", akkor: ezért nem felel meg.)

B) Kiürítés (számolásnál mihez kell viszonyítani?)

A TvMI szerint a megfelelőség lényege: a haladás időtartama/úthossza ne haladja meg a megengedett értékeket (vagy a rendelkezésre álló időt).

Példa mondat:
"Következtetés: a haladás időtartama/úthossza nem haladja meg a megengedett értéket, ezért megfelel."

C) Hő- és füstelvezetés (hatásos áteresztő felület)

A Hő és füst TvMI mintalapja konkrétan "Megfelel / Nem felel meg" logikával vezeti végig az ellenőrzést, és például lépcsőháznál megadja az igényt (alapterület 5%-a, min. 1 m²), majd külön soron a tényleges hatásos áteresztő felületet.

Példa mondat:
"Következtetés: a hatásos áteresztő felület A_a = … m² ≥ az igény A_igény = … m², ezért megfelel."

12) Időgazdálkodás: túl sok idő megy el egy feladattal

Mi történik ilyenkor? 1 feladat elviszi az időt, a végén kapkodás lesz.

Megoldás: ha pár perc alatt a kisebb feladatokra nem tudod a választ:
lépj tovább, és később térj vissza.

A vizsga sokszor akkor sikeres, ha stabilan megvannak a "biztos pontok".

Ha szorít az idő, ezt a minimál-sort hozd stabilan (ezek tipikusan sok pontot adnak):

1. Alapok kiírása a lap tetejére

   • rendeltetés → kockázati egység → kockázati osztály → mértékadó kockázat

2. Mértékadó rész kiválasztása

   • mértékadó útvonal / mértékadó tűzszakasz (1 mondat indokkal)

3. Egységek rögzítése

   • szélesség: m, terület: m², idő: perc

4. Kötelező zárómondat

   • "Következtetés: … ≤ … ezért megfelel / … > … ezért nem felel meg."